
![]() |
Február - 2021 | ![]() |
||||
H | K | S | C | P | S | V |
---|---|---|---|---|---|---|
01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 |
08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
27 | 28 |
Havi események |
Gazdaságmatematikai elemző közgazdász szak
|
|
Az oklevélben megnevezett szakképzettség:
Okleveles közgazdász gazdaságmatematika szakon
A szakirányú képzésben való részvétel feltételei: Középiskolai érettségi, sikeres felvételi vizsga (közvetlenül a szakra történik).
Képzési idő: 10 félév.
A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai
A képzés három részből áll: matematikai alapozó és szakképzés, közgazdasági alapozó és szakképzés, továbbá a szakiránytól függő speciális matematikai közgazdasági, pénzügyi-matematikai, illetve operációkutatási területek.
Az alapozó képzés az első két tanévre terjed ki, a harmadik, negyedik és ötödik év általános képzést (kisebb súllyal), szakképzést és speciális szakirányú képzést tartalmaz.
Az arányok (a teljes 10 féléves képzésre vetítve)
Matematikai alapozó képzés | 29 idősáv | 21% |
Közgazdasági alapozó képzés | 27 idősáv | 20% |
Általános képzés | 18 idősáv | 14% |
Matematikai szakképzés | 18 idősáv | 14% |
Közgazdasági szakképzés | 12 idősáv | 9% |
Szakirányú specializáció | 30 idősáv | 22% |
Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek számonkérésének alapvető módja a kollokvium (vizsga), illetve a gyakorlati jegy. Az olyan tárgyakból, ahol gyakorlat is van, a gyakorlatok látogatása kötelező, és a félév végén a hallgató gyakorlati jegyet kap. A gyakorlati jegy megszerzéséhez a hallgató a minimálisan negyedévenkénti számonkérési periódusban írásbeli dolgozatot (zárthelyi) készít. A gyakorlati jegy alapja az írásbeli dolgozat, kiegészítve az órai szerepléssel illetve a gyakorlatot vezető tanár által megszabott egyéb feltételekkel. Amennyiben a tárgyból nincs gyakorlat, úgy a vizsga szóbeli. Ennek megfelelően az írásbeli vizsgáztatás feltétele a gyakorlatok tartása. Ha valamely tárgy oktatása előadás és gyakorlat formájában történik, úgy megengedett, hogy az írásbeli vizsga eredménye kiterjedjen a teljes tárgyra.
A kétéves alapozó képzést közgazdasági és módszertani szigorlat zárja. A szakon a szigorlatok szóbeli és írásbeli részből állnak.
Szigorlati tárgyak felsorolása
Módszertani szigorlat (tárgyai: Analízis, Algebra, Valószínűség-számítás, Statisztika)
Közgazdaságtani szigorlat (tárgyai: Mikroökonómia, Makroökonómia, Piacszerkezetek)
A szakdolgozat követelményei
A diplomamunka tartalmazhat a szakon oktatott és a hallgató által elsajátított közgazdasági és módszertani ismeretekre támaszkodó alkalmazás bemutatását, újszerű módszertani, vagy közgazdasági elmélet feldolgozását, ismertetését, ismert elméletek kritikai bemutatását. A diploma megítélése szempontjából alapvető jelentőséggel bír a hallgató ismereteinek alapossága és kiterjedtsége. A diplomamunka témáját a hallgató szakirányát gondozó tanszékek adják.
Záróvizsga
A záróvizsga a képzés jellegének megfelelően három részből áll: matematika, közgazdaságtan, illetve szakirányi ismeretek. A vizsga szóbeli. A záróvizsga bizottság előtt történik. A záróvizsgán a hallgató szakterületenként egy-egy jegyet kap. A záróvizsga végeredményében a három szakterület egyenlő súllyal szerepel, de bármely területen elért elégtelen eredmény automatikusan elégtelent eredményez. A záróvizsga végeredményébe 1 súllyal be kell számolni a szigorlatok átlagát.
Utolsó frissítés: 2018.11.30.