Gazdaságmatematikai elemző közgazdász szak

Az oklevélben megnevezett szakképzettség:

Okleveles közgazdász gazdaságmatematika szakon

A szakirányú képzésben való részvétel feltételei: Középiskolai érettségi, sikeres felvételi vizsga (közvetlenül a szakra történik).

Képzési idő: 10 félév.

A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

A képzés három részből áll: matematikai alapozó és szakképzés, közgazdasági alapozó és szakképzés, továbbá a szakiránytól függő speciális matematikai közgazdasági, pénzügyi-matematikai, illetve operációkutatási területek.

Az alapozó képzés az első két tanévre terjed ki, a harmadik, negyedik és ötödik év általános képzést (kisebb súllyal), szakképzést és speciális szakirányú képzést tartalmaz.

Az arányok (a teljes 10 féléves képzésre vetítve)

Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek számonkérésének alapvető módja a kollokvium (vizsga), illetve a gyakorlati jegy. Az olyan tárgyakból, ahol gyakorlat is van, a gyakorlatok látogatása kötelező, és a félév végén a hallgató gyakorlati jegyet kap. A gyakorlati jegy megszerzéséhez a hallgató a minimálisan negyedévenkénti számonkérési periódusban írásbeli dolgozatot (zárthelyi) készít. A gyakorlati jegy alapja az írásbeli dolgozat, kiegészítve az órai szerepléssel illetve a gyakorlatot vezető tanár által megszabott egyéb feltételekkel. Amennyiben a tárgyból nincs gyakorlat, úgy a vizsga szóbeli. Ennek megfelelően az írásbeli vizsgáztatás feltétele a gyakorlatok tartása. Ha valamely tárgy oktatása előadás és gyakorlat formájában történik, úgy megengedett, hogy az írásbeli vizsga eredménye kiterjedjen a teljes tárgyra.

A kétéves alapozó képzést közgazdasági és módszertani szigorlat zárja. A szakon a szigorlatok szóbeli és írásbeli részből állnak.

Szigorlati tárgyak felsorolása

Módszertani szigorlat (tárgyai: Analízis, Algebra, Valószínűség-számítás, Statisztika)

Közgazdaságtani szigorlat (tárgyai: Mikroökonómia, Makroökonómia, Piacszerkezetek)

A szakdolgozat követelményei

A diplomamunka tartalmazhat a szakon oktatott és a hallgató által elsajátított közgazdasági és módszertani ismeretekre támaszkodó alkalmazás bemutatását, újszerű módszertani, vagy közgazdasági elmélet feldolgozását, ismertetését, ismert elméletek kritikai bemutatását. A diploma megítélése szempontjából alapvető jelentőséggel bír a hallgató ismereteinek alapossága és kiterjedtsége. A diplomamunka témáját a hallgató szakirányát gondozó tanszékek adják.

Záróvizsga

A záróvizsga a képzés jellegének megfelelően három részből áll: matematika, közgazdaságtan, illetve szakirányi ismeretek. A vizsga szóbeli. A záróvizsga bizottság előtt történik. A záróvizsgán a hallgató szakterületenként egy-egy jegyet kap. A záróvizsga végeredményében a három szakterület egyenlő súllyal szerepel, de bármely területen elért elégtelen eredmény automatikusan elégtelent eredményez. A záróvizsga végeredményébe 1 súllyal be kell számolni a szigorlatok átlagát.

Utolsó frissítés: 2018.11.30.