November - 2020
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
 

PONTSZÁMÍTÁS MÓDJA

Minden képzési területen és szakon a hatályos jogszabályban meghatározott pontszámítási módszerekkel számítják ki a jelentkezők pontjait, az elért eredményük és teljesítményük alapján, amelyet a felvételi összpontszám fejez ki.

Alap- és osztatlan mesterképzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot 400+100 pontos pontszámítási rendszerben kell kiszámítani. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik.

A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. Ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja.

A 2020. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során a felvételi ponthatárok meghatározása országosan egyszerre, várhatóan 2020. július 23-án történik.

A felvétel alapvető feltételei alatt a következő feltételeket kell érteni:

  1. Felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén az érettségi bizonyítvány, osztott mesterképzés esetén az adott szakra vonatkozó bemeneti követelményeknek megfelelő végzettséget tanúsító felsőfokú oklevél.
  2. Alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén főszabályként kritérium, hogy a jelentkező rendelkezzen az adott szakra meghatározott legalább kettő, az érettségi pontokba beszámítható érettségi vizsgaeredménnyel a megfelelő szinten (közép- vagy emelt szint)
  3. Alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén a jelentkezőnek rendelkeznie kell: legalább egy emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel.
  4. Alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre való jelentkezés esetén a jelentkező felvételi összpontszámának el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot (ún. jogszabályi minimumpontszám): alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén 280 pontot, az érettségi pont számításánál figyelembe vehető emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgaért, illetve az OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül;
    • felsőoktatási szakképzés esetén 240 pontot, az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül;
    • mesterképzés esetén – 100 pontos rendszerben – 50 pontot.
  5. A felvétel alapvető feltételeinek nem teljesítése esetén a jelentkező felvételi összpontszáma 0, azaz nulla lesz.

Figyelem!

Felvételi követelmény: emelt szintű érettségi vizsga

Alapképzésre és osztatlan mesterképzésre az a jelentkező vehető fel, aki

  • legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett.


Ezt a szabályt nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a jelentkező olyan képzésre jelentkezik, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg (edző alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van).

Az emelt szintű érettségi követelménye százalékos eredménytől függetlenül teljesíthető:

  • érettségi bizonyítványban vagy tanúsítványban szereplő emelt szintű érettségi vizsgatárggyal;
  • felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával;
  • bevizsgálási eljárás során emelt szintűként elismert külföldi érettségi vizsgatárggyal.

Előfordulhat, hogy a felvételi követelményként előírt és az érettségi pont számításához előírt emelt szintű érettségi vizsgatárgy nem ugyanaz.

A felvételi követelmény bármely emelt szintű érettségi vizsgával teljesíthető:

A felvételi követelmény azonos az érettségi pontok számításához előírt érettségi vizsgatárggyal:

  • az agrár (alapképzés és agrármérnöki osztatlan képzés),
  • a gazdaságtudományok (alapképzés),
  • az informatika,
  • a jogi (alapképzés),
  • az orvos- és egészségtudomány (alapképzések),
  • a pedagógusképzés,
  • és a sporttudomány (kivéve edző)

képzési területek szakjain*.

  • az agrár (osztatlan képzés)
  • az államtudományi,
  • a bölcsészettudomány,
  • a gazdaságtudományok osztatlan képzés és alkalmazott közgazdaságtan alapszak,
  • a jogi (osztatlan képzés)
  • a műszaki,
  • az orvos- és egészségtudomány (osztatlan képzés),
  • a társadalomtudomány
  • és a természettudomány

képzési területek szakjain.


* A szakok listáját l. a Szakok, amelyekre jelentkezve bármely emelt szintű érettségivel teljesíteni lehet a felvétel követelményét dokumentumban találják

Pontszámítás alapképzésen

Alapképzések, illetve osztatlan mesterképzések esetén – az alább felsorolt 1.-4. pontokban leírtak kivételével – két pontszámítási mód alkalmazható:

  • I. a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összege, hozzáadva a többletpontokat vagy
  • II. az érettségi pontok kétszerese, hozzáadva a többletpontokat.
  • A jelentkező pontszámát (az igazolt eredmények alapján automatikusan) a számára legkedvezőbb módon számítják ki.

    Nem a fenti I. és II. mód alapján történik a pontszámítás a következő esetben:

    • A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1–6. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben meghirdetett képzésen – amennyiben megfelelnek a jelentkezési és alkalmassági feltételeknek, és elérik a felsőoktatási szakképzés, alapképzés és osztatlan mesterképzés esetében a jogszabályi minimumpontot – 500 pont.

Többletpontok

A többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet abban az esetben is, ha a jelentkező különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná. A többletpontokat két csoportra lehet osztani:

  • jogszabály alapján – az előírt feltételek teljesítése esetén – kötelezően adandó többletpontok (emelt szintű érettségi vizsgaeredményért (amennyiben abból számítható érettségi pont), nyelvtudásért, esélyegyenlőségért),
  • képzési területenként adható többletpontok (tanulmányi és művészeti versenyeredmények alapján, szakképesítés vagy sporteredmény alapján).

 

Figyelem! Többletpontot kizárólag az kaphat, aki az erre vonatkozó jogosultságát A benyújtandó dokumentumokról c. fejezetben foglaltaknak megfelelően, külön felszólítás nélkül a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg – vagy amennyiben az igazoló dokumentum azt követően áll rendelkezésére, legkésőbb 2020. július 9-ig igazolja az alábbi kivételével:

  • 2003. január 1. után megszerzett államilag elismert nyelvvizsgák esetében az elektronikus jelentkezés során kötelező megadni a bizonyítvány adatait (nyelvvizsga nyelve, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, kiállítás dátuma). Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány hitelességének ellenőrzése a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásából történik.
    Figyelem! Minden nyelvvizsga-bizonyítvány adatait külön kell feltüntetni,
     tehát ha a jelentkező az adott nyelvből szóbeli és írásbeli nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik, akkor azt két külön sorban kell rögzíteni.


A felsőoktatási felvételi eljárásban nem lehet ugyanazt az eredményt többször értékelni: például ha a jelentkező ugyanazon jogcímen, de több eredmény alapján (pl. nyelvtudás: ugyanazon nyelvből közép- és felsőfokú nyelvvizsga) is jogosult lenne többletpontra, a számára legkedvezőbbet veszik figyelembe.

A többletpontokat áttekintő táblázat A többletpontok rendszere címmel érhető el 

 Jogszabály alapján kötelező többletpontot adni az emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, ha a jelentkező teljesíti a jogcím feltételeit.

Emelt érettségi

Az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpont jár, abban az esetben, ha a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan mesterképzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.

FIGYELEM! Csak abban az esetben jár az emelt szintű érettségi vizsgáért többletpont, amennyiben – részben – annak az eredményéből kerülnek az érettségi pontok kiszámításra!

Az emelt szintű érettségi vizsgaeredményt igazoló dokumentumok tartalmi és formai követelményeiről a Kötelezően beküldendő dokumentumok c. fejezetben talál információkat. Kérjük, feltétlenül olvassa át ezeket!

 Nyelvtudás

 Jogszabály alapján kötelező többletpontot adni a legalább középfokú nyelvtudásért (kivéve az edző alapképzési szak, a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, valamint művészeti tanárképzés esetében, ahol kizárólag gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás).

A nyelvvizsgák adatainak megadása kötelező a pontszámításhoz, de a 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsgák dokumentumait nem kell benyújtani. Ezeket az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga adatbázisból ellenőrzi.

A magyartól eltérő idegen nyelvű – nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon:

  • B2 (korábban középfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont,
  • C1 (korábban felsőfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpont.


Ha a fogyatékossággal élő (sajátos nevelési igényű) jelentkező a hatáskörrel rendelkező szerv szakvéleménye által igazoltan nem tudja a komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgát letenni:

  • a B2 (korábban középfokú) szóbeli (korábban A típusú) vagy írásbeli (korábban B típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont,
  • a C1 (korábban felsőfokú) szóbeli (korábban A típusú) vagy írásbeli (korábban B típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpont járhat.


A jelentkező legfeljebb 40 többletpontot kaphat akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány alapján is jogosult lenne, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.

2003. január 1. után letett nyelvvizsgák esetében az elektronikus jelentkezés során kötelező megadni az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány adatait (nyelvvizsga nyelve, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, kiállítás dátuma). Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány hitelességét az Oktatási Hivatal a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásából ellenőrzi.

Ha a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.

A magyarországi nemzetiségi középiskolában nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv- és irodalomból tett érettségi vizsgával rendelkező jelentkező 20 többletpontra jogosult, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógus szakra jelentkezik.

Külföldi közoktatási intézményben szerzett, magyar nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló érettségi bizonyítvány az adott külföldi állam hivatalos nyelve szerinti államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú középfokú (B2) nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg. Ha a jelentkező a magyar tannyelvű középiskola által kiállított hivatalos (fejléc, aláírás, pecsét, dátum) igazolást nyújt be, miszerint legalább egy közismereti tárgyat legalább két évig az adott állam hivatalos nyelvén tanult, úgy érettségi bizonyítványa C1 komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű az adott állam hivatalos nyelvéből. Ha a külföldi, de magyar tannyelvű középiskola érettségi bizonyítványában szerepel az oktatás nyelve, akkor a benne szereplő oktatás nyelve szerint kell a nyelvvizsga-bizonyítvány szintjével történő egyezőséget megállapítani. Ha az oktatás nyelve minden tantárgy esetén magyar, úgy iskolai igazolás más nyelvről nem fogadható el és az érettségi bizonyítvány középfokú nyelvvizsgának felel meg. Felsőfokú nyelvvizsgaként történő elismeréshez mindenképpen be kell nyújtani a külföldi érettségi bizonyítvány minden oldalát, hozzátartozó mellékletet is beleértve.

A külföldi középfokú oktatási intézményben az adott állam hivatalos nyelvén bármely közismereti tantárgyból legalább két tanévig folytatott és eredményesen befejezett tanulmányok teljesítése az adott külföldi állam hivatalos nyelve szempontjából államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú (C1) nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg.

A nyelvtudást igazoló dokumentumok tartalmi és formai követelményeiről a Kötelezően beküldendő dokumentumok c. fejezetben talál információkat. Kérjük, feltétlenül olvassa át ezeket!

Esélyegyenlőség

 

Jogszabály alapján kötelező többletpontot adni esélyegyenlőség címén, amennyiben a Tájékoztató megjelenése és 2020. július 9. közötti időszak során a jelentkező teljesíti az adott jogcím feltételeit, és a jogosultságot megfelelően igazolja (kivéve a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, az edző alapszak, valamint a művészeti tanárképzés esetében, ahol kizárólag gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás).

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében 40 többletpontra jogosult

 

A csatolandó igazolások tartalmi és formai követelményeiről A többletpontokat igazoló dokumentumok c. fejezetben talál információkat. Kérjük, feltétlenül olvassa át ezeket!

Utolsó frissítés: 2019.12.19.